Mozgás és lélek I. Egészséges mozgás

Napjainkban nagyon sokat foglalkozik a média a táplálkozással. Talán túl sok figyelmet és energiát fordítunk erre a kérdésre, pedig a helyes táplálkozáson kívül a helyes testmozgás és a lelki élet, a lelki-szellemi táplálkozás is ugyanolyan fontos a harmonikus élet és egyensúly megteremtéséhez.

A helyes táplálkozással foglalkozó anyagok általában valamilyen fogyókúrás célzattal íródnak, de a kampányszerű változtatások sohasem eredményeznek tartós eredményt. Ha valaki fogyni akar, és tartós egészséget szeretne, meg kell változtatnia túlsúlyhoz vezető táplálkozását és ehhez kapcsolódó életmódját is, mozgásban és lelki ajándékokban szegény életvitelét is.

Ebben a cikkben a mozgással foglalkozunk részletesebben – elmélet és gyakorlat sorrendjében.

Helytelen berögződések

Nos, a mozgás is hasonló problémákat vet fel manapság, mint a fogyókúra. A mai „modern” időbeosztás következtében táplálkozásunk gyorsan fogyasztható, ipari ételekből áll, mozgásunk pedig széken való „ülőmozgásokra” korlátozódik. Gondoljunk csak bele, ülünk az iskolában, a munkahelyen, a buszon, a vonaton, a színházban, otthon a tévé előtt. Mi vagyunk az „ülő nemzedék”.

Ha sétálunk is néha pár száz métert, nem túl sokat, mert nincs időnk és fárasztó is, mert elszoktunk már a kitartó fizikai erőfeszítéstől. Aki azonban mozgással akar fogyni, az ugyanúgy járhat, mint aki fogyókúrával szeretne sok-sok kilótól megszabadulni.

Táplálkozás és mozgás

A helyes táplálkozás és a mozgás képessége szorosan összefügg. Egyszerre kell csökkentenünk a bevitt kalória mennyiségét és növelnünk a fizikai mozgásunkat. Csökkentsük a minimumra az állati termékek fogyasztását (húsok, tejtermékek, tojás), mindenféle zsiradék, olaj fogyasztását, valamint mindenféle gabona és gabonából készült étel élvezetét. Okosan tesszük, ha hüvelyesekből is csak nagyon mértékletesen eszünk, olajos magokból is csak néhány szemet.

Friss, érett gyümölcsből, salátafélékből viszont fogyasszunk bőségesen és friss vizet is legalább napi 2 litert igyunk.

2-3 nap után szervezetünk kezd megkönnyebbülni az emésztési tehertől, és minél több gyümölcsöt, zöldséget fogyasztunk, más, mértékletesen hozzáadott tömény étel mellett, egyre több energiánk lesz a mozgáshoz. Amikor már magunk kívánjuk a fizikai erőfeszítést, az a jel, hogy testünk kezd jól működni. A túlsúlyos ember nem kedveli a mozgást, a fizikai megpróbáltatásokat, hiszen nem esik jól neki sem a fizikai munka, sem a mozgás maga. Emésztési zavarok és egyéb fizikai fájdalmak gyötrik, közérzete és hangulata egyaránt nyomott.

Először is tehermentesítsük a gyomrunkat és az emésztőrendszerünket, majd fokozatosan kezdjünk mozogni és fizikai munkát végezni. Könnyen tesztelhetjük az aktuális fizikai kondíciónkat: ami jól esik és élvezettel tudjuk csinálni, az segít is fizikailag fejlődnünk, nem beszélve a sikerélményről, amit a jól végzett és kitartó teljesítmény ad.

Hogyan mozogjunk, miből mennyit, mikor, milyen rendszerességgel? Megannyi kérdés! Mindenekelőtt hasznos megkülönböztetni a fizikai munkát és egyáltalán a munka jellegű fizikai tevékenységet a sport jellegű mozgástól.

Fizikai munka

A mezei és kerti munka

A mezei és kerti munka nagyon egészséges, testet és lelket is foglalkoztató emberi tevékenység. Fizikai és lelki hatásai mellett pedig igazán hasznos, mivel értéket teremtünk vele, egészségesen tápláljuk testünket a magunk által megtermelt, természetes táplálékkal.

A teremtéskor Ádám és Éva „munkaköre” az Édenkert gyönyörű növényeinek gondozása volt. Ha le akarjuk egyszerűsíteni a kérdést, kijelenthetjük, hogy Isten az embernek a kerti munkát adta, hogy napi tevékenységét, állását meghatározza.

A kerti és mezei munka, a növényekről való gondoskodás kitartást, türelmet, tervezni tudást és előre gondolkodást igényel. Megtanít évről-évre feldolgozni a tapasztalatokat és komoly fejlődést lehet átélni az évek során. Kreatív és eredményes munka; szorgalomra, alázatra nevel, de annyi sikerélményt és szépséget is ad, hogy érdemes akár hobbiszerűen is csinálni.

Egyéb fizikai munkák

Terhek cipelése, építőmunkák (betonozás, ásás, lapátolás stb.) és egyéb, foglalkozáshoz kötött fizikai tevékenységek komolyabb erőnlétet követelnek; ezekhez elengedhetetlen, hogy erősek és edzettek legyünk. Manapság a nehéz fizikai munkák visszaszorulóban vannak a gépek és ipari szerszámok használata miatt. Ha van lehetőségünk rá, fűrészeljünk fát, illetve hasogassunk fűrészelt kuglifát hasábokra. Igyekezzünk minden fizikai munkát megismerni és gyakorolni, mert a jóleső fizikai tevékenységet lehet igazán szeretni és élvezni.

Sport jellegű mozgások

Gyaloglás

Jézus és tanítványai gyalogosan közlekedtek. A Biblia feljegyzései szerint az utazásnak ez volt az elérhető módja a Megváltó és követői számára. Fizikailag komoly kihívás hosszú kilométereket gyalogolni, esetenként 10-20 kilométert megtenni.

A gyaloglást mégis első helyre kell tennünk a sportmozgások sorában. Testünk legnagyobb tömegű és legerősebb izmai a lábizmok, egyenletes terhelésük erősíti a szívet, tüdőt; javítja a vérkeringést; továbbá a lábunk izmain, inain túl segít a törzs izmainak és a gerincünknek is megfelelő állapotban maradni. Gyalogoljunk rendszeresen, tegyük ezt dinamikusan, fizikai állapotunknak megfelelő tempóban. Kisebb pihenőket beiktatva nagyobb távolságokat is legyőzhetünk, amikor már elég edzettek vagyunk. A gyaloglás nem terheli túl az ízületeket, tüdőt, szívet és a vérkeringést.

Mivel az utazási sebesség nem túl nagy, kedvünkre gyönyörködhetünk a természet szépségében, gondolkodhatunk, elmélkedhetünk Isten csodálatos teremtett dolgain. Gyalogoljunk rendszeresen, változatos helyszíneken, útvonalakon, legalább 1 órát naponta, vagy hetente 3-4 alkalommal.

Remek állóképességet nyerhetünk napi gyaloglással, erősítve egészségünket.

Kocogás, futás, kerékpározás

Aki nincs folyamatosan edzésben, annak célszerű először 1-2 hónapig intenzív sportgyaloglással megerősíteni a legfontosabb lábizmait, inait a boka-, térd- és a csípőízületeket. A hirtelen elkezdett futóedzések gyakran sérüléshez, vagy akár hetekig tartó, kellemetlen húzódásokhoz vezetnek. Különösen érzékeny a sérülésekre az Achilles-ín a sarkunkon, az egész bokaízület, a térdízület és a vádli.

Gyaloglással, illetve lassú futással, lazító, hajlító gyakorlatokkal melegítsünk be minden edzés előtt. Mintegy húsz perc mindenképpen szükséges ízületeink, izmaink előkészítésére a fokozottabb terheléshez. Csak lassan, fokozatosan növeljük mozgásunk intenzitását és folyamatosan figyeljük testünk reakcióit mozgás közben.

A sport célja nyilvánvalóan a jó általános fizikai kondíció elérése és fenntartása, ugyanakkor ez csak akkor igazán áldásos, ha a sportolás élvezettel és jó közérzettel jár. Örömmel és rugalmasan tréningezzünk legalább négyszer egy héten és minden alkalommal tűzzük ki a célt, amit szeretnénk elérni aznap. Miután már jól bemelegítettünk, az átlagos sebességünket megszakítva, rövidebb-hosszabb gyors távokkal, „sprintekkel” teszteljük teljesítőképességünket, majd ismét lassítsunk normál sebességre. Ezt a váltott intenzitású edzést futásnál és kerékpározásnál is alkalmazhatjuk.

Úszás

Az úszás harmonikus és ideális sport, ami bárkinek ajánlott, aki képes saját tempójában 100 métert folyamatosan úszni. A sérülés veszélye csekély, hiszen a víz ellenállása nem engedi, hogy szélsőségesen terheljük az izmainkat. Egyenletes és ritmusos jellege miatt, valamint harmonikus mozgáskultúrája miatt leginkább a mellúszást javasolnám. Erősíti a kar és a láb izmait, a vállat, a törzs és a gerinc izmait, továbbá javítja a tartást. Próbáljuk ki a többi úszásnemet is!

Edzőtermi erősítés, nyújtás, lazítás

Manapság lehetőségünk van többféle erősítő gépet is kipróbálni. Ezek más-más izomcsoportokat dolgoztatnak meg, így felmérhetjük testünk egyes részeinek erőnléti állapotát.

Azt gondolom, hogy a szabad levegőn végzett sportoknak párja nincs, ugyanakkor mégis van létjogosultsága az erősítő gyakorlatoknak, különösen rossz időjárási körülmények esetén. Jó haszonnal gyakorolhatunk az evező- és futópadon, elliptikus tréneren, de hátunk izmait, hasizmainkat, kar és lábizmainkat is külön erősíthetjük egyes gépek segítségével.

Igazi, edzéssel szerzett természetes izmokra van szükségünk, ne fogyasszunk semmilyen testépítőknek gyártott, bizonytalan hatású tápszert vagy táplálék-kiegészítő szereket.

Természetes, növényi táplálékunk bőven elegendő energiát ad, hogy jó hatásfokkal tudjunk edzeni. Nem „esztétikai” izmokra, hanem egészséges és természetes fizikai kondícióra van szükségünk. Ne másokkal versenyezzünk, csak egészségünkért dolgozzunk!

Fordítsunk figyelmet a lazító, nyújtó gyakorlatokra, és próbáljunk saját testünk súlyával is egyre többet edzeni, miután már megerősödtünk. A fekvőtámasz kiváló és egyszerű erősítő gyakorlat, végezzük rendszeresen, egyre nagyobb számban. Erősíti a vállöv izmait, a has- és hátizmokat, a gerinc körüli izmokat, karizmokat. Próbáljuk karunk segítségével felhúzni magunkat és ezt a húzódzkodó gyakorlatot gyakran ismételni.

Összefoglalás

bicikli

Használjunk ki minden alkalmat a fizikai tevékenységek gyakorlására, a fizikai munkára és a sport jellegű mozgásra egyaránt. Gyalogoljunk rendszeresen és intenzíven, kocogjunk, fussunk, kerékpározzunk mértékletesen, más gyakorlatokkal kombinálva. Erősítsük magunkat lehetőség szerint konditeremben, illetve súlyzókkal, ugrálókötéllel, fekvőtámasszal, majd a gyakorlatok végén nyújtsuk, lazítsuk izmainkat.

Az ember napi 5-6 órás aktív fizikai terhelést el tud viselni, esetenként többet is. Ha testünk erős, edzett, idegrendszerünk, pszichés terhelhetőségünk is nagyobb lesz.

Legyünk bátrak és aktívak, próbáljunk ki minél több értelmes és ártatlan mozgásformát, ami hasznunkra válhat! Szezonálisan gyakoroljuk a nyári és téli sportokat, élvezzük a mozgás örömét! Harmonikus és kiegyenlített életünk fontos része kell legyen az aktív és tudatos mozgás. ■

Élő Zsolt

Következő témánk: Mozgás és lélek II. – A lélek

Szólj hozzá!

Legyél te az első hozzászóló!

Visszajelzés
avatar
wpDiscuz