A mennybe’ fenn

1.
A mennybe’ fenn a trónusnál,
A Krisztus értem közben jár,
Nagy Főpap, égi kezesem,
Örökre biztos védelmem.
Markába véste nevemet;
Szívébe írta, nem feled.
Örökké Ő lesz pártfogóm,
Elnémul minden vádolóm,
Elnémul minden vádolóm.

2.
Mikor a Sátán megkísért,
És vádol megbánt bűnökért,
Jézusra nézek, áldom Őt,
A bűneimből megmentőt.
Ő halt meg minden vétkemért,
A bűntelen a bűnösért,
Isten, a Bíró fölmentett,
Mennyei trónra ültetett,
Mennyei trónra ültetett.

3.
Íme, a Bárány, Ő van ott,
Feltámadt, és üdvöt hozott,
Ő mondta: Megváltód vagyok,
Nem vonja vissza, mit adott.
A Bárány vére volt az ár,
Őnála többé nincs halál.
Krisztusban üdvöm készen vár,
Ott fenn, az Isten trónjánál,
Ott fenn, az Isten trónjánál.