Mikor Jézus eljön országával

Through God's word; my hope at his returning

  • 1.
    Mikor Jézus eljön országával,
    Reménységem végre teljesül.
    Ám e gyászos, puszta földi létben
    Próba tép, szívemre kétely ül.
    Hogyha ajkam néma ily’ órában,
    Isten látja gyermeke baját,
    Gyöngéd lelke érez minden sóhajt,
    S bús szívembe hinti vigaszát.

    2.
    Jó Atyám, a szenvedésben óvj meg,
    Ne engedd, hogy elnyeljen az ár.
    Súlyos próbáimban így kiáltok:
    „Múljon el a keserű pohár!”
    Mégis átadom magam kezedbe:
    „Legyen úgy, ahogy Te akarod!”
    Szívem így betölti szent szerelmed;
    Békességed, s hitedet adod.

    3.
    Nem kell félnem: Istené a sorsom;
    És tudom, Ő mindent jól intéz.
    Ő mindenkor kimunkálja tervét,
    Mit előre nem lát ember-ész.
    Minden próbát, kísértést megenged,
    Mely szolgálja örök, szent javunk:
    Krisztusért, ha most szenvedve tűrünk,
    Tőle majd dics’ koronát kapunk!

    4.
    Hogyha Isten fenyítését érzem,
    Tudhatom, mint Fiát, úgy kezel.
    Hagyja tán’ a Fazekas edényét?
    Ne formálja meg vésőjével?
    Szent Atyánknak céljait ki érti?
    Hogy e Földön testvérré legyünk;
    S Egyszülöttjét ábrázolja éltünk;
    Tündökölve, bárhová megyünk.

    5.
    Örökségünk Benned van, Úr Jézus,
    S Veled együtt vár dicső honunk!
    Bár e földi próbák terhe fáraszt,
    Megvidámít égi városunk!
    Győzve győzünk, bármi érjen itt lenn:
    Tartanak mindenható kezek;
    Míg az Isten Fiait meglátják
    Mind az angyalok és emberek!

R.H. (új) R.H. (új)
Feliratkozás
Visszajelzés
guest

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments