Through God's word; my hope at his returning
-
1.
Mikor Jézus eljön országával,
Reménységem végre teljesül.
Ám e gyászos, puszta földi létben
Próba tép, szívemre kétely ül.
Hogyha ajkam néma ily’ órában,
Isten látja gyermeke baját,
Gyöngéd lelke érez minden sóhajt,
S bús szívembe hinti vigaszát.2.
Jó Atyám, a szenvedésben óvj meg,
Ne engedd, hogy elnyeljen az ár.
Súlyos próbáimban így kiáltok:
„Múljon el a keserű pohár!”
Mégis átadom magam kezedbe:
„Legyen úgy, ahogy Te akarod!”
Szívem így betölti szent szerelmed;
Békességed, s hitedet adod.3.
Nem kell félnem: Istené a sorsom;
És tudom, Ő mindent jól intéz.
Ő mindenkor kimunkálja tervét,
Mit előre nem lát ember-ész.
Minden próbát, kísértést megenged,
Mely szolgálja örök, szent javunk:
Krisztusért, ha most szenvedve tűrünk,
Tőle majd dics’ koronát kapunk!4.
Hogyha Isten fenyítését érzem,
Tudhatom, mint Fiát, úgy kezel.
Hagyja tán’ a Fazekas edényét?
Ne formálja meg vésőjével?
Szent Atyánknak céljait ki érti?
Hogy e Földön testvérré legyünk;
S Egyszülöttjét ábrázolja éltünk;
Tündökölve, bárhová megyünk.5.
Örökségünk Benned van, Úr Jézus,
S Veled együtt vár dicső honunk!
Bár e földi próbák terhe fáraszt,
Megvidámít égi városunk!
Győzve győzünk, bármi érjen itt lenn:
Tartanak mindenható kezek;
Míg az Isten Fiait meglátják
Mind az angyalok és emberek!